Sokat gondolok nagymamám pompás meggyes és almás pitéire, ami mindig terítékre került, ha mentünk hozzá. Ha ünnep volt, ha nem, pite mindig várt bennünket és a nagyra becsült pogácsája, aminek sokan csodájára jártak, mert 3 nap után is puha maradt. Már nem süt, de örömmel megyünk hozzá és mindig készítek neki valami süteményt, többek között pitét is. Ez a kakaós tésztás változat úgy született, hogy megkívántam a mama almás pitéjét és ugye megint csak nem bírtam magammal, hogy ne változtassak valamit a recepten... A tésztája egyszerre puha és omlós lett, ja és nem bírtuk kivárni, hogy teljesen kihűljön. Hamarabb elfogyott, mint ahogy kihűlt volna :)
Hozzávalók:
A tésztához (32x22 cm-es tepsihez):
- 35 dkg finomliszt
- 15 dkg cukor
- 2 púpozot ek. kakaópor
- 1 tojássárgája
- 1 cs. vaníliás cukor
- fél cs. sütőpor
- 15 dkg margarin
- 2 ek. tejföl
A töltelékhez:
- 2 db nagyobb savanykás alma (Idared a legjobb)
- 3 db nagyobb édes alma (Jonagold)
- 2+2 púpozott ek. cukor
- 1 csapott ek. fahéj
A tetejére:
- 1 felvert tojásfehérje
Elkészítése:
Először a tésztához látunk hozzá, mert amíg az pihen, addig ráérünk az almákkal bíbelődni. Előveszünk egy nagy tálat, beleszitáljuk a lisztet, hozzáadjuk a sütőport, cukrot, kakaóport és kevergetéssel zárjuk a sort (és a mondatot). Jöhet a hideg margarin felkockázása és elmorzsoljuk a liszttel annyira, hogy teljesen eggyé váljanak. A kezünk melegétől megolvad a margarin és össze is tudjuk gyúrni a tésztát. Ha nem állna össze valami oknál fogva, adhatunk hozzá még egy kis tejfölt. Ha összeállt, gyúrhatjuk még egy kicsit a deszkán, de ne sokáig. Inkább csomagoljuk folpackba (hogy ne száradjon ki) tegyük vissza a tálba, és mehet 1 órára a hűtőbe. Most nyúljunk az almákért és pucoljuk őket kedvünkre. Még nagyobb örömmel lássunk neki a reszelésnek. Abban az a jó, hogy amikor már nem tudod tovább reszelni az almaszeleteket, meg is lehet enni őket:))) Jut is, marad is. Ha kész a művelet, akkor egy tálban megszórjuk 2 kanál cukorral. Egy fél órát állni hagyjuk, hogy levet eresszen. Utána kinyomkodom a levét és akkor teszem rá a többi cukrot és fahéjat, amikor már teszem a tészta tetejére. Amikor letelt az idő, kiveszem a hűtőből és 2 részre vágom. Mindkettőt téglalap alakúra kinyújtom. A tepsit kilisztezem és beleteszem az egyik tésztát, majd villával megszurkálom több helyen. Beleöntöm a reszelt, cukrozott almát és szétterítem egyenletesen. Mehet rá a teteje, amit eldolgozok rendesen (a széleknél összetapasztom a tésztát), majd megint jön a villával szurkálás több helyen, hogy ne púposodjon fel sütés közben. A tetejére villával hullámvonalakat rajzolok és megkenem a megmaradt, felvert tojásfehérjével. Mehet a sütőbe minimum fél órára 3-as fokozaton (8 fokozatos gázsütőben). Enyhén megpirul amikor már kész. Várjuk meg, hogy kihűljön, mert nem szerencsés forró almás pitébe harapni!
Evési javaslat:
Most legszívesebben egy arborétumi sétához csomagolnám be azt a sütit. Nem is olyan régen voltunk is, és pont almás pitét nyammogtunk a tágabb családommal egy kiadós séta után. Nincs is jobb program tavasszal egy virágzó, megejtő környezetnél. Még az étel is jobban esik egy kis mozgás után. A szervezetünk ki van éhezve a mozgásra és a vitaminokra így tél elmúltával. Ezt a sütit el lehet készíteni sokkal kevesebb cukorral is és mondjuk rozsliszttel. Ebben az esetben, közvetlen a mozgás és a kiéhezett fűben pihenős lakmározás utána el is könyvelhetjük magunkban: ó, igen! Figyeltünk egy kicsit ma is az egészségünkre.
Jó Étvágyat Hozzá!
(Egy kis ízelítő a Kecskeméti Arborétumból)