Ha állandóan időhiányban szenvedsz és valami savanykás édességre vágysz, azonnal keresd meg a nyáron lefagyasztott szedret és ribizlit a frigóban, feltéve ha van. Érdemes szedret és ribizlit is termeszteni a kerttel rendelkezőknek.  Mi lassan 2 éve ültettük a kis vesszőket és tavaly nyáron csak úgy ontotta magából a termést. A férjem kísérleti mélymulcsos szalmás módszerével még az öntözést se kellett túlzásba vinni. A gyerekekkel meg élveztük a szüretelést, ahogy a szalmával takart süppedős földön mászkáltunk a szorosan egymás mellett gubbasztó bokrok között. Megéri az időt és a kísérletezést, mert amellett, hogy nagyszerű édességeket lehet belőlük készíteni még nagyon egészségesek is. A nyári nosztalgia után nézzük is a receptet:

Hozzávalók (20x20 cm-es üvegtálhoz):

- 200 g babapiskóta

- kb. 3 nagy marék szeder és feketeribizli együtt (ebből a szeder az összes gyümülcs 3/4 része)

- 3-5 kanál cukor, lehet méz is vagy bármi cukorpótló ízlés szerint adagolva a gyümölcshöz

- 1,5 csomag tejszín ízű pudingpor (vagy vanília) 

- 6 dl tej

- 10dkg teavaj + 3 púpozott kanál porcukor

- tetejére tálaláskor habtejszín (elhagyható)

Elkészítés:

Egy üvegtál aljába beleraktam a babapiskótákat szorosan egymás mellé (minden hézagot is kitöltve, darabolva a piskótákat) A gyümülcsöket főzni kezdjük pici vízzel (1dl), mintha lekvárt készítenénk. Ha kicsit levet ereszt, mehet bele a cukor, kevergetjük sűrűn, de elég neki egy 15 perc. Amikor kész, ráöntjük a babapiskóták tetejére szépen elsimítva, hogy mindenhova jusson. Majd még egy sor babapiskótát pakolok a tálba a szósz tetejére. Ezután megfőzzük a pudingokat. Amikor kész és lehúztuk a tűzről akkor hagyom hűlni kb. 10 percig egy hideg vízzel teli tálba helyezve a lábast.  Ezalatt a puha teavajat a porcukorral habosra keverem robotgéppel, majd belekeverem  a pudingba és robotgéppel összekeverem.  Pár perc keverés után ráöntöm az új réteg babapiskóták tetejére és mehet egy éjszakára a hűtőbe. 

Tálalási javaslat:

Laktóz toleráns egyedek szívesen habzsolják ezt a desszertet tejszínhab "rózsával" a tetején, szóval ne fogjuk vissza magunkat. Én még a csokiforgács szórásától sem riadnék vissza, nem beszélve a csokiszósz csorgatásról, de ezek már az édesszájúak non plus ultra percei. Figyelem tökéletesre formázni egy tálból kiemelve szinte művészet megvalósítani, így nem ajánlom puccos eseményekre esetleg pohárkrém formájában. De ebben az esetben puding helyett főzött vaníliakrémmel készíteném. Az ízélmény nem marad el, ha kellően megpuhult.  Hozzá illő borral párosítva mondhatni vendégmarasztaló édesség.

Jó Étvágyat kívánok Hozzá!