Sokat gondolok nagymamám pompás meggyes és almás pitéire, ami mindig terítékre került, ha mentünk hozzá. Ha ünnep volt, ha nem, pite mindig várt bennünket és a nagyra becsült pogácsája, aminek sokan csodájára jártak, mert 3 nap után is puha maradt. Már nem süt, de örömmel megyünk hozzá és mindig készítek neki valami süteményt, többek között pitét is. Ez a kakaós tésztás változat úgy született, hogy megkívántam a mama almás pitéjét és ugye megint csak nem bírtam magammal, hogy ne változtassak valamit a recepten... A tésztája egyszerre puha és omlós lett, ja és nem bírtuk kivárni, hogy teljesen kihűljön. Hamarabb elfogyott, mint ahogy kihűlt volna :)

Hozzávalók: 

A tésztához (32x22 cm-es tepsihez):

- 35 dkg finomliszt

- 15 dkg cukor

- 2 púpozot ek. kakaópor

- 1 tojássárgája

- 1 cs. vaníliás cukor

- fél cs. sütőpor

- 15 dkg margarin

- 2 ek. tejföl

A töltelékhez:

- 2 db nagyobb savanykás alma (Idared a legjobb)

- 3 db nagyobb édes alma (Jonagold)

- 2+2 púpozott ek. cukor

- 1 csapott ek. fahéj

A tetejére:

- 1 felvert tojásfehérje

Elkészítése:

Először a tésztához látunk hozzá, mert amíg az pihen, addig ráérünk az almákkal bíbelődni. Előveszünk egy nagy tálat, beleszitáljuk a lisztet, hozzáadjuk a sütőport, cukrot, kakaóport és kevergetéssel zárjuk a sort (és a mondatot). Jöhet a hideg margarin felkockázása és elmorzsoljuk a liszttel annyira, hogy teljesen eggyé váljanak. A kezünk melegétől megolvad a margarin és össze is tudjuk gyúrni a tésztát. Ha nem állna össze valami oknál fogva, adhatunk hozzá még egy kis tejfölt. Ha összeállt, gyúrhatjuk még egy kicsit a deszkán, de ne sokáig. Inkább csomagoljuk folpackba (hogy ne száradjon ki) tegyük vissza a tálba, és mehet 1 órára a hűtőbe. Most nyúljunk az almákért és pucoljuk őket kedvünkre. Még nagyobb örömmel lássunk neki a reszelésnek. Abban az a jó, hogy amikor már nem tudod tovább reszelni az almaszeleteket, meg is lehet enni őket:))) Jut is, marad is. Ha kész a művelet, akkor egy tálban megszórjuk 2 kanál cukorral. Egy fél órát állni hagyjuk, hogy levet eresszen. Utána kinyomkodom a levét és akkor teszem rá a többi cukrot és fahéjat, amikor már teszem a tészta tetejére. Amikor letelt az idő, kiveszem a hűtőből és 2 részre vágom. Mindkettőt téglalap alakúra kinyújtom. A tepsit kilisztezem és beleteszem az egyik tésztát, majd villával megszurkálom több helyen. Beleöntöm a reszelt, cukrozott almát és szétterítem egyenletesen. Mehet rá a teteje, amit eldolgozok rendesen (a széleknél összetapasztom a tésztát), majd megint jön a villával szurkálás több helyen, hogy ne púposodjon fel sütés közben. A tetejére villával hullámvonalakat rajzolok és megkenem a  megmaradt, felvert tojásfehérjével. Mehet a sütőbe minimum fél órára 3-as fokozaton (8 fokozatos gázsütőben). Enyhén megpirul amikor már kész. Várjuk meg, hogy kihűljön, mert nem szerencsés forró almás pitébe harapni!

Evési javaslat:

Most legszívesebben egy arborétumi sétához csomagolnám be azt a sütit. Nem is olyan régen voltunk is, és pont almás pitét nyammogtunk a tágabb családommal egy kiadós séta után. Nincs is jobb program tavasszal egy virágzó, megejtő környezetnél. Még az étel is jobban esik egy kis mozgás után. A szervezetünk ki van éhezve a mozgásra és a vitaminokra így tél elmúltával. Ezt a sütit el lehet készíteni sokkal kevesebb cukorral is és mondjuk rozsliszttel. Ebben az esetben, közvetlen a mozgás és a kiéhezett fűben pihenős lakmározás utána el is könyvelhetjük magunkban: ó, igen! Figyeltünk egy kicsit ma is az egészségünkre. 

Jó Étvágyat Hozzá!

(Egy kis ízelítő a Kecskeméti Arborétumból)

Pite? Nagyon szeretem a pitéket. Talán a legtöbbször pitéket készítettem eddigi konyhában való tartózkodásom során. Először csak az édes, gyümölcsös verziókat készítettem el újra és újra, aztán a későbbiekben bejött a képbe a zöldséges, húsos változat is. Hogy félreértés ne essék, az írásomban a pite szó alatt azt a linzeres tésztás finomságot értem, amit valamivel megtölt az ember. Persze tudom, hogy a pite szó számtalan más ételnél is megjelenik, aminek köze nincs a töltött, omlós szárazabb fentebb említett tésztához. Méghozzá az angol pásztor pitén át (aminek én is nagy kedvelője vagyok, pedig köze nincs a tésztához) a kevert tésztás "mindent bele" pitén át a leveles tésztás változatig...és még sorolhatnám. Nekem a pite elsősorban vagy mondhatni hagyományosan (mert így tanultam) az linzer tésztából készül, de lehet velem vitatkozni. Amit most nektek leírok az azért keletkezett, mert vágytam egy kis babra és füstölt szalonnára, viszont levesre egyáltalán nem. Tehát bableves kilőve, de ugyanakkor jól esett volna egy kis száraz pite tészta is , ahogy a férjem mondaná - neki ne csináljak pitét, nem kedveli a száraz tésztákat - én meg megveszek értük. Ahogy a forró almás pitébe próbálok beleharapni, de nem lehet még, mert olyan meleg a közepe...elkezdem lefejteni a morzsálódó, ropogós tésztát - mintha a pite evésnek is lenne előjátéka - és élvezem, hogy a gyümölcs íze csak kicsit ivódott bele a lisztes vajas keverékbe. Hmmm, nem is folytatom tovább, mert újra sütés lesz a vége ;) De azt megígérem, hogy ezután a mennyei, kicsit a magyar sóletre hajazó húsos-babos pitém után az almás pite egy újabb variációjával gazdagítom receptgyűjteményem. De addig is nézzük a sós pitét:

Hozzávalók: 

A tésztához:

- 30 dkg liszt

- 1 db tojássárgája

- 15 dkg margarin

- 1 ek. tejföl

- 1 kk. só

A töltelékhez:

- 1 nagy fej  hagyma

- 2-3 nagyobb gerezd fokhagyma

- 40-50 dkg darált sertéshús

- 10 dkg füstölt szalonna (Kolozsvári szalonnával még ízletesebb)

- 1 doboz konzerv vörösbab (nagyszemű)

- 1 nagyobb konzerv sűrített paradicsom vagy tetra pak dobozosnak a fele

- 1 doboz kukorica konzerv (elhagyható)

- 1 csapott ek. pirospaprika

- ezek a fűszerek ízlés szerint: majoranna, só, őrölt fehér és feketebors, őrölt fűszerkömény, pici oregano

- 1 darab felvert tojás

- reszelt trappista sajt is mehet a tetejére...én nem tettem

Elkészítés:

 Elsőként összeállítottam a tésztát, mert utána legalább fél órát pihennie kell a hűtőben. A megsózott lisztet elmorzsolom a margarinnal, majd mehet bele a többi hozzávaló és a gyúrás. A kezünk melegétől jó puha lesz, ezért szükséges a hűtő ilyenkor. Most jöhet a szalonna és a hagyma apró kockákra való felaprítása. Zsírjára sütjük egy lábasban a szalonnát, utána jön rá a hagyma, amit üvegesre pirítunk . Ha ezzel megvolnánk, mehet rá a pirospaprika majd a darált hús. Kevergetés, egy kis vízzel való felöntés, a fűszerezés és a zúzott fokhagymák hozzáadása van soron. Fedő alatt főzöm fél órát. Utána érkezik bele a bab és lehet bele kukoricát is tenni. Én próbáltam mind a két variációt. Éppen mit kívánunk, az a döntő a dologban....vagy hogy vettünk-e vagy sem. Felöntjük a sűrített paradicsommal meg egy kis vízzel, ha nagyon sűrű lenne. Még főzzük így egy negyed órát maximum. Sózzuk, fűszerezzük még ha kell és ha elérjük a sűrűbb állagot, levesszük hűlni. Ha gyorsítani akarjuk a folyamatokat, előveszünk egy nagy tálat, megtöltjük hideg vízzel és beleállítjuk a lábast. Erre azért van szükség, mert a felvert tojással össze kell keverni, mielőtt a tésztára öntjük, különben csúnya vége lesz, ha forrón keverjük bele. Ha már nem forró a húsos massza, kanalázva tehetünk a tojásba, hogy szokja a meleget és máris keverhetjük hozzá. Miközben folyamatban van a hűtés, a tésztát előcsalogatjuk a hűtőből, mert elő kell sütni félkész állagúra. Kinyújtjuk kb. fél centisre és sütőpapírral bélelt kerek sütőformába tapogatjuk úgy, hogy legyen pereme is mindenütt. Fontos: Villával megszurkáljuk, hogy ne emelkedjen fel a tészta közepe. Sütjük 200 fokon max 20 percet. Ezután mikor kezd száradni kivesszük és  beleöntjük a húsos tölteléket. Mehet a sütőbe újra 30-40 percre. Akkor jó, ha a teteje és a széle is megbarnult (módjával). Lehetett volna rá sajtot tenni, de nálam lemaradt. 

Evési javaslat:

Na ezt az ételt azért nem ajánlom zsebre tenni és útra kelni (amiért rajongok). Maradjunk inkább a hagyományos, asztalhoz ülős evésnél. Azok eszik majd szívesen, akik szeretik a magyaros ízvilágot. Ajánlom melegen családi vacsorákhoz egy pohár sör mellé. Ne kérdezd, hogy miért pont sör...nyilván aki nem szereti, iszik hozzá bort vagy vizet...vagy bánom is én hogy mit. Akkor már boldog leszek, ha eljutsz odáig, hogy örömmel elkészíted a receptemet. Gyerekek a kukoricás változatát kedvelték inkább. Készítsd el te is!

Jó Étvágyat Hozzá!