A mai recept azoknak kiváló, akik nehezen tudják megetetni a gyermekeikkel a gyümölcsöket. Persze ez a fogás sem garancia arra, hogy majd a krémlevesekkel sikerül is, de egy próbát mindenképpen megér. Én sokszor elkeseredem, hogy a zöldségek és a gyümölcsök csak igen csekély százalékát hajlandók megenni a gyerekeim, ezért is vetem bele magam az állandó főzőcskébe, sütögetésbe, hogy minél több tartalmas, egészséges táplálékot csempésszek a lurkókba, sokszor úgy, hogy nem feltétlen tudják, hogy mit is majszolnak valójában. Sajnos muszáj, mert hihetetlen mennyire tudnak rajongani a mai gyerekek a rengeteg "mű" kajáért, a lényeg nekik , hogy bolti legyen, vagy amit a reklámba láttak... Nem hiszem el, hogy a csomagolástól megszabadított, tartósítószertől szinte borzongató ecetszagú croissant-ba örömmel harapnak bele a gyerekek és ez csak egy dolog a sok közül. Sok családnál látom ezt a problémát, de nem is tesznek ellene. A krémlevesek nagy sikert arattak nálunk az elmúlt hetekben és elmondhatom, hogy nem untak rá, sőt mindig kérdezik is, hogy mikor készítek újra. Az első kedvenc a szamóca krémleves volt, aztán jött a málna, most pedig a barack és a sárgadinnye a befutó. A gyümölcsleveseim titka abban rejlik, hogy mindig mézzel és gyömbérrel ízesítem. A méz megsegíti a gyümülcs cukortartalmát, a gyömbér meg hihetetlen felerősíti a gyömölcsök ízét. Nagyszerű kombináció, érdemes kipróbálni. 

Hozzávalók (4 före):

- 1 közepes méretű sárgadinnye

- 3 dl 2,8 %-os tej

- 2 ek vegyes virágméz

- ha nem elég cukrosnak találod, mehet bele ízlés szerint cukor vagy egyéb cukorpótló (steviát szoktam néha)

- negyed kk őrölt gyömbér

- tejszínhab, csak a tálalásnál

Elkészítése: 

Szeletekre vágod a dinnyét, majd megszabadítod a magjaitól és a héjától. Belerakod a felvágott kisebb darabokat a turmixgépbe. Ráöntöd a tejet, rácsorgatod a mézet, gyömbért is beleszórod. Megnyomod a bekapcsoló gombot és kb. 20 másodpercig turmixolod. Szépen felhabosodik. Kikapcsolod, megkóstolod. Ha nem elég cukros, teszel bele még egy kanál cukrot és tovább pörgeted a késeket. Ha kész, kiöntöd a tálaló edénybe és hűtöbe teszed min. 30 percre. Ha lehűtött dinnyével és tejjel dolgozol, akkor hűtés nélkül azonnal tálalhatsz. Tetejére tejszínhabot ajánlok. A laktózérzékenyek is élvezhetik ezt a levest, csak laktózmentes tej kell hozzá, ami ízvilágban nem változtat a recepten és laktózmentes tejszínhab spray-t kell venni hozzá.

Evési javaslat:

Meleg nyári napon kiváló választás, amikor nincs több időd főzögetni, de szeretnél valami gyors előételt a húsos fogásod elé. A gyerekeknek még nagyobb öröm, ha saját maguk varázsolhatják bele a tányérkáikba a tejszínhabot vagy esetleg egy mosolygós tejszín arccal - a leves tetején - várod őket. 

Jó Étvágyat kívánok Hozzá!

 A családunk igazi húsleves kedvelő, de ez nem azt jelenti, hogy hús nélkül már le sem csúszik egy leves sem. Így nem kevés keresgélés után végre sikerült olyan receptet találnom, ami végre húsmentes és a családom számára mégis kívánatos - bevallom nem volt könnyű vállalkozás.  A kukorica egyfajta kiegyezés volt a zöldségvonalon.  Olvastam, hogy sokfelé húsleves alaplét adnak hozzá (neeem, nem állok át a "húsoldalra", miközben folyik az egészséges életre nevelés projekt...) illetve Mexikóban tájegységenként változik a recept, ezért nem véletlen, ha valaki sült paprikával kezdi a történetet, más meg paradicsommal. Én egy mexikói származású hölgytől tanultam az alapreceptet (milyen jól hangzana, ha mindez élőben történt volna, de elégedjünk meg azzal, hogy a tv is felér egy tanító célzatú videóval...) amit aztán átformáltam a saját ízvilágomra. Íme:

Hozzávalók (4 főre): 

- 1 konzerv kukorica vagy 2 csöves kukorica

- 2 közepes méretű paradicsom

- 1 közepes fej vöröshagyma

- 2-3 gerezd fokhagyma

- 1 kis pohár joghurt

- natúr krémsajt (tömlős)

- 1 púpozott evőkanál kukoricaliszt (elhagyható)

- 2-3 kanál olaj+ 2 kanál a rántáshoz

- ízlés szerint: só, őrölt feketebors, őrölt fűszerkömény ( max. csipetnyi)

- 1 csapott kk. pirospaprika

- chili, ha valaki erősen szereti

Elkészítése:

A vöröshagymát felkockázzuk, olajon megdinszteljük. A fokhagymát apróra kockázom és csak akkor adom hozzá, amikor már a vöröshagyma üveges, tehát a vége felé a dinsztelésnek. Utána megszabadítom a héjától a paradicsomot, lehet vele a meleg-hideg verziót alkalmazni, hogy könnyen lehúzható legyen a héja, de ez esetben a 2 paradicsommal nem akarok plusz mosogatnivalót magamnak. Egész egyszerűen meghámozom, majd szeletekre vágva hozzáadom a dinsztelt hagymához. Kevergetem, levet ereszt, már sózhatom, borsozhatom, sőt mehet bele a pirospaprika is jó elkeverve. Hozzáöntöm a kukoricát úgy, hogy kb. 3 kanálnyit meghagyok a dobozban. Felöntöm egy pohár vízzel és negyed órát főzöm. Ezután turmixgépbe öntöm a fazék tartalmát úgy, hogy előtte már beleöntöm a hideg joghurtot, hogy ne a műanyag bánja a hirtelen forró levest. Teljesen krémesre turmixolom. Itt készítek a leves alá rántást kukoricalisztből, amit akár el is lehet hagyni, de az íze finomabb lesz a rántással. Kiöntöm vissza a lábasba, rá a rántásra, amit előtte felöntöttem egy pohár hideg vízzel, mehet a tűzhelyre. Ha erősen enném itt tennék bele chili szószt, vagy esetleg a végén chili paprika szeleteket. Lehet variálni. Felöntöm még vagy 1-2 pohár vízzel, sose mértem ki, szemre és ízre dolgozom. Aki sűrűn szereti, hagyja sűrűn...Jöhet még bele só meg bors, csipet kömény és itt jön bele a maradék kukoricaszem áradat, ugyanis a krémlevesbe kell egy kis meglepetés is :). Éppen csak elkezd forrni, veszem is le és forrón tálalom. A tetejére a krémsajt úgy kerül, hogy egy éles késsel szúrsz egy kis nyílást a tömlős sajton, rámarkolsz és a fantáziádra bízom a díszítést...

Evési javaslat:

Egy hétköznapi vacsorához ajánlanám, amit nagyszerűen feldob ez a nem mindennapi meleg étel. Amikor már garantáltan otthon van együtt a család és lehet egymást húzni a "ki eszi meg csípősebben" témával, akkor kerülhet csak igazán terítékre. Aki ennél többre vágyik, próbálja meg a sült paprikás verziót, de én garantálom, hogy a paradicsom és a joghurt savanykás világa rabul ejti majd az első kóstolót!

Jó Étvágyat kívánok Hozzá!

Ezt a levest már másodszorra készítem egy héten belül, annyira finom. De nem csak én bolondulok érte, hanem a kisfiam is, aki igencsak válogatós az ételek tekintetében. A recept ötlete onnan jött, hogy találtam a fagyasztómban szilvát, a fűszeres polcomon meg egy tubus kardamom fűszert, amit még a bátyámtól kaptam Finnországból. Még gyümölcslevesbe nem szórtam belőle sose, itt volt az ideje. Közben eszembe jutott a gyömbér borzongató csípőssége egy meleg levesben és arra jutottam, hogy teszek bele azt is. De ha szilváról van szó, nem hiányozhat belőle a fahéj, no meg a szegfűszeg sem. Így már nem volt kérdéses a leves neve sem. Még valami: ne gondolja senki, hogy ezek a fűszerek nem illenek egymáshoz így együtt! Ha belegondolunk mind a négy fűszer még önmagában is erőteljes ízt kölcsönös, de együtt használva hihetetlenül simulnak egymáshoz, mint az édestestvérek. Merem bátran ajánlani ezt a kombinációt!

Hozzávalók (2 személyre):

-20 dkg szilva (lehet fagyasztott is)

- 4-5 ek cukor (vagy helyettesítő ízlés szerint)

- kk fahéj

- fél kk kardamom

- fél kk gyömbér

- 4-5 szem szegfűszeg

- 1 dl főzőtejszín

- 2 pohár víz

Elkészítés:

A szilvákat félbevágva kisebb fazékba dobjuk és elkezdjük közepes lángon főzni. Miután levet eresztett, rádobunk 2-3 kanál cukrot és folyadék hozzáadása nélkül egyfolytában kevergetve karamellizáljuk a szilvát a cukorral. Amikor kicsit bebarnul a történet, akkor öntünk rá egy pohár vizet, hozzáadjuk a fahéjat és fedő alatt főzzük úgy 10 percig. Majd leturmixoljuk. Ezután jöhet rá a többi fűszer és a tejszín is. A tejszínt úgy adtam hozzá, hogy előtte összekevertem a szilvalét egy pohár hideg vízzel. nehogy a melegtől a fehérje kicsapódjon. Mindent összekeverünk és felforraljuk. Tálalásnál megszórhatjuk még kardamommal (a képen is ez látható). Lehet hidegen is fogyasztani, de melegen azért jobb, mert a gyömbér csíp egy kicsit és szerintem az a legjobb a gyömbéres ételekben.

Evési javaslat:

A meleg, kellemesen csípős ételeknél nincs jobb a nagy hidegben. Most, amikor már hetek óta mínusz fokok uralkodnak odakint, elengedhetetlen, hogy belülről is átmelegítsük magunkat. Ezt jó magyar szokáshoz híven legjobb pálinkával tenni (legalábbis mondják az ősök), de én igyekszem alternatívát tálalni, mert szerintem nem kellene erőltetni az alkoholt egy ünnepi találkozón sem, ha egy ilyen fantasztikus gyomor melengetőt vehet magához az ember. Le az alkohollal! Használjunk gyömbért!!!

Jó étvágyat Hozzá!