Ezt a receptet családi örökségnek nyilvánítanám, mert akármerre vitt utam, senki nem ismerte a pirított tejfölös sajtos nudli receptjét, pedig ennél istenibb nudlival még nem találkoztam. Keresgéltem a neten és sehol nem találtam meg ezt a receptet, esetleg vajjal alápirított verzióban. Ha valaki tud ugyanilyenről, szóljon! A mamám mesélte, hogy ezt még ő kísérletezte ki-így fogalmazott, mert túl egyszerűnek tartotta a csak sajttal leszórt nudli változatát. A mama tanította anyukámat, anya pedig minket, gyerekeket. Írhatom bátran, hogy  gyerekkorom nagy kedvence volt ez az étel és nemcsak az evése nyújtott földi örömöket, hanem az, hogy jó móka volt gyerekként a készítése. Meleg szívvel ajánlom  közös programnak a gyerekes anyukáknak, mert ezáltal alkalom nyílik tanulásra, beszélgetésre, mókázásra, feltéve, ha az anya nem sajnálja, hogy minden csupa liszt lesz(!!!).Néhány napja az 5 éves kisfiammal és a másfél éves kislányommal gyúrtunk le egy nagy adagot és nagyon élvezték, még ha egyikük azt sem tudta mi folyik körülötte, de nyakig lisztes volt és felfedezhetett új konyhai eszközöket is. Amikor anyukámmal sodortuk a nudlikat, muszáj volt mindig gombócot is gyúrni, mert mindig kikönyörögtük, hogy gombócleves legyen a sajtos nudli mellé. Azóta is jó visszaemlékezni a közös munkára és nevetésekre és az ízre, ami azóta se változott, mert vallom, hogy ezt az ételt nehéz elrontani! 

Hozzávalók:

- fél kg krumpli (újkrumpli nem jó hozzá)

- fél kg liszt

-1 tojás (mama szerint, de én nem rakok bele)

-2 kanál olaj+ 1 kanál a vízbe+ 1 dl a tejföl alá

- nagy doboz tejföl (330 g)

-só

-fehérbors, feketebors ízlés szerint 

-20-30 dkg reszelt trappista sajt

Elkészítés:

A krumplikat megfőzöm héjastól (szerintem finomabb lesz így), de lehet megpucolva is főzni. Ha héjastól főzzük, akkor még forrón, késsel, villával pucolom. Ha ez elkészül, azonnal töröm is meg krumplinyomóval, mert amint kihűl, nehezebb lenne megtörni. Aztán megvárom, míg "kézmelegre" hül, hogy bírjam gyúrni. Beleteszek 2 kanál olajat és a lisztet több adagban adom hozzá. A lisztet érzéssel kell hozzáadni, mert a krumpliknak se egyforma a vízháztartása. Ha úgy érzed, hogy sok bele a liszt vagy kevés akkor tegyél vagy vegyél el, a lényeg, hogy a végén gyúrható, nem ragacsos tésztát kapj. Az összeállított tésztából leveszünk egy kisebb ökölnyi darabot, amit elsodrunk hosszúkásra. Aztán jön a paskolás végig a "kígyón", hogy kissé kilapuljon. Aztán késsel vágdosom ki a nudli formákat, amiket egyesével jó sok lisztben meghengergetsz még főzés előtt. Közben odatettem a lábasba a több liter vizet. Ha forr, mehetnek bele a nudlik. Maximum 5 percig főzzük, kimerjük, hideg vízzel öblítjük, tálba tesszük. Ezután a tejfölt serpenyőbe tesszük, ráöntünk 1dl olajat és nagy lángon melegítjük, míg el nem kezd sercegni. Ekkor fedőt vagy ha van fröcskölés gátló szűrőt alkalmazunk és kissebb lángon sokszor kevergetve aranybarnára pirítjuk. Ha ezzel is elkészültünk, mehet bele a nudli, összepirítjuk kicsit, jöhet a bors, a só ízlés szerint és mehet rá a reszelt sajt a tálalásnál.

Evési javaslat:

Az olyan ételeket szeretem a legjobban, amelyek uzsidobozban szállíthatóak és hidegen is ehetőek. Ez is egy ilyen étel számomra. Mamám mesélte, hogy a menye, azaz a nagynéném se ismerte ezt az isteni sajtos finomságot és sokat jártak a férjével túrázni, hegyet mászni és tájfutásra is. Egy tájfutást megelőzően a mamámnál ebédeltek, aki éppen sajtos nudlit csinált. A nagynénémnek annyira tetszett, mert még előtte ilyet nem evett, hogy kérte mamámat, hogy csomagoljon nekik az útra. Mama mondta, hogy vigyenek villát is, de nagynéném csak legyintett, hogy nem kell. A futás után elmesélték, hogy megkínálták a barátjaikat is a nudlival és annyira tetszett nekik, hogy a végén mindenki csak tömte marokkal (ahogy mamám fogalmazott), mert villa nem volt hozzá. De ez a lényeg, kit érdekel a villa , ha éhes az ember, lehet így volt a legfinomabb...sőt, biztos vagyok benne ;) Azóta ő is sokszor készítette el, mert ha egyszer valaki belekóstol, utána  vágyni fog újra és újra erre az ízre. Én főleg családi ebédekhez ajánlom, mert szinte versengés alakul ki, hogy ki eszik belőle többet, kié marad a maradék a fazékba. A fiam külön kéri, hogy a maradék az övé lehessen este.

Jó étvágyat hozzá!