Azt hiszem sok mindent nem kóstoltam még életem során, de hogy ez az első sajttortám... nagyon sajnálom az elvesztegetett éveket miatta. Eddig csak fagyit kóstoltam, ami sajttorta ízesítésű volt, de azt most sem értem, hogy hogy nem készítettem vagy találkoztam az efféle földi jóval. Az ötlet a paprika tv nézése közben jött (mikor máskor???) amikor egy híres szakács ököllel összetört egy kis édes kekszet, aztán karamellás mascarponét kevert, amit csak sitty-sutty ráöntött a rusztikus kekszdarabokra. Végül ráhelyezett a történetre egy karamellaszószban meghempergetett banánt. Az összkép elég furcsára sikeredett, mint egy part menti sziklákra hányt virsi, ami mellé tejfölt öntöttek. Hirtelen elkapott az alkotásvágy. Ha neki ennyi elég is volt a hírneve fenntartásához úgy gondoltam én is megpróbálhatok ezekből az összetevőkből valami mást kihozni. Amikor kisült a torta olyan illatok lengték be a konyhát, hogy a kislányom rögtön enni akart. A férjem úgy lépett be az ajtón munkából hazajövet, hogy se puszi, se pá, csak "Mi ez a jó illat?" A tésztába tettem egy kis citromhéjat és az bolondította meg teljesen a légkört. Ez a recept egyöntetű vélemény alapján azonnal bekerült a családi kedvencek közé. Alig várom, hogy elkészítsem másoknak is!

Hozzávalók:

Keksz alaphoz:

- 10 dkg édes keksz (pl.: Győri édes)

- 5 dkg teavaj

- 2 ek cukor

- csipet só

Töltelékhez:

- 25 dkg Mascarpone (Szarvasi)

- 1 vaníliás cukor

- negyed citrom reszelt héja ( elhagyható, ha inkább a karamell ízt szeretnéd kidomborítani)

- 1 egész tojás és egy sárgája

- 2 púpozott ek. finomliszt

- 10 dkg cukor

Tetejére:

- 3 ek cukor

- 1 ek teavaj (1-2 dkg)

- 4-5 ek tejszín (lehet hab- és főzőtejszín is)

- másfél banán (1 hosszabb és egy rövidebb)

- csipet só a banánokra

Elkészítés:

Először géppel ledaráljuk a kekszet vagy lehet kézzel, nyújtófa segítségével. Esetleg, ha erős férfi vagy akár a markoddal vagy az öklöddel is elboldogulsz, feltéve ha James Martinra akarsz hajazni. Aztán összekevered a kekszet a cukorral és a vajjal (lehet a robotgépbe dobva is). Ezután egy tortaformát kivajazol és belenyomkodod a kekszes vajas törmeléket. Ezután jöhet egy tálba a tojás, cukor, vaníliás cukor és a kézi mixer. Habosra kikevered. Majd belerakod a mascarponét a lisztet és a citromhéjat az egyvelegedhez. Először óvatosan átforgatom, hogy a liszt be ne terítse a ruhámat, azután jöhet a gépi keverés is egy percig. Ráöntöttem a kekszre és elsimítottam. Most jött el a sütő begyújtásának ideje. Én 180 fokra állítottam és sütöttem körülbelül egy óráig. El kell érni azt az állagot, amikor már kezd aranybarna lenni, de a közepe még rezgős állagú. A széle pedig kifejezetten középbarna lett, de nem égett oda. Megvártam míg kihűl és csak utána álltam neki a többi teendőnek, mégpedig a banánok félbevágásának. A banánt 6 darabra kell felvágni. Először hosszába félbevágod, majd a felet 3 részre. Tehát a másfél banánból kijön úgy 8 darabka. Előveszel egy serpenyőt és egy nagy evőkanál vajat olvasztva beleteszed a banánokat, de csak akkor, amikor már serceg a zsiradék. Az egész torta sütögetéséhez összesen 1 db 10 dkg-os teavajat használtam, tehát be kell osztani, de elég is lesz hidd el. Most még a karamellhez kell hagyni egy kanálnyit! Ott tartottam, hogy a banánok szépen odabarnulnak a serpenyőhöz, ekkor megfordítod és a másik oldalát is lepirítod egy kicsit. Ezután kiveszed és teheted így is a tortára, de elfelezgetheted, ahogy a lenti képen látod. Így se, úgy se lesz gusztább, viszont az íze isteni. Következzem a karamell: cukort hevítesz, ha középbarna, leveszed hűlni egy kicsit, pár perc és jöhet bele a vaj meg a tejszín. Visszahelyezzük a tűzre és magas hőfokon addig kevergeted egy habverővel vagy szilikonos keverővel, amíg sima krémes állagú lesz. No para, el fog olvadni mindenképp! Ezzel meglocsolod a banánokat, amit először elrendeztél a torta tetején és végül rákanalázod a torta többi részére is. Figyelem nem fog lefolyni, mert sütés után egy perem keletkezik a süti szélén. Íme:

Evési javaslat:

Ez a torta amellett, hogy nagyon finom, meglehetősen laktató is. Az igazán édesszájú embereken is kifog két szelet (tapasztalatból beszélek, nem bírtam többet enni, pedig mind legyűrtem volna szívem szerint), ebből kifolyólag egy olyan megerőltető tevékenység mellé ajánlanám, mint a hegymászás. Most elképzelem, hogy felérve a hegy csúcsára - na ezért nem a Mount Everest-re gondoltam, hanem egy fél napos hegyvidéki barangolásra és valami kissebb magyar hegycsúcsra - egy jóleső pihenés és szendvics után elővenném Őt egy uzsidobozból. Most az sem számítana, ha darabokra esve, mászkosan kellene elfogyasztani (amúgy is már látom előre kommentben az építő kritikát, miszerint máskor próbáljak valami tetszetősebbet alkotni, ami nem emlékeztet az olajtól csillogó heringekre). A lényeg, hogy ez az édesség biztos feldobja majd egy kicsit az ember cukorszintjét és újra erőre kap ahhoz, hogy a visszafelé úton ne csak húzza a fáradságtól elnehezült lábait. Figyelem: amennyiben azt tervezed, hogy a hegytetőn pihengetni és ábrándozni akarsz még indulás előtt a napsütésben, csak és kizárólag indulás előtt fogyaszd el ezt a sajttortát, mert nem bírsz utána ülni a fenekeden...majd meglátod!

Élményteli sütkérezést és Jó Étvágyat kívánok Hozzá!