Gyerekkoromban nem létezett finomabb torta számomra a fekeketeerdő tortánál. Mindig, ha megkérdezték tőlem, hogy milyen tortát szeretnék szülinapomra, csak egy válasz létezett. A kisvárosunk Zefír cukrászdájában frenetikusan finomra készítették és még készítik most is (ha jól sejtem) közkívánatra. Ahogy a meggyszemek csücsültek egy-egy tejszínhabcsók tetején, rögtön kedvet kaptam, hogy leharapjam őket sorba...persze csak ha anyukám engedte volna... Az étcsoki díszeket pedig már meg sem említem, mert külön harc folyt érte a tesókkal. Felnőttként is nagyra értékelem és bátran fogok hozzá a spejz zegzugaiban megbúvó meggydzsemmel, ami igazából csak arra vár, hogy hasznos és ízletes alkotóeleme lehessen az ilyen nagyszerű süteményeknek. Mostanában igyekszem mindenbe egészségesebb dolgokat csempészni (ha nem is cserélem le vele az eredeti összetevőket, de legalább már próbálok változtatni az egészségtelenebb hozzávalókon). Így született ez az újragondolt és leegyszerűsítettebb változat az elmúlt vasárnapomon. Nem tudom, ki hogy van vele, de nem múlhat el vasárnap húsleves és sütemény nélkül. Igazat adok az idősebbeknek, akik azt mondogatják, hogy minél öregebb az ember, annál jobban fogja kívánni a levest. Én is ezt érzem, mert gyerekként inkább elkerültem, mostanában meg két tányérral is szedek, ha jól esik. De térjünk vissza a vasárnapi menüre: ha készítünk egy ütősebb gulyáslevest, akkor már nem teszek mellé mást, csak süteményt. Merem ajánlani ezt a tortát azoknak is, akik félnek nekilátni egy nagyobb volumenű édességnek. Nem kell hozzá cukrász képesítés, csak bátorság és egy kis kreativitás (a végére). Elárulom hozzá azt is, hogy kicsivel több mint egy óra alatt kész volt a tortám (plusz a hűtési idő, mert ugye forrón nem töltjük meg (!) és ehhez még hozzá kell adni, hogy azért időközben a gyerekek is előbukkantak kacifántos kéréseikkel a szobából. Lássunk is hozzá:

Hozzávalók:

- A piskótához:

- 6 tojás

- 6 ek. cukor

- 4 ek. finomliszt

- 1 ek. zabliszt

- 1 ek lenmagliszt

- 2 ek. kókuszolaj vagy étolaj

- 3 púpozott ek. holland kakaópor

- 1 kk. sütőpor

- A krémhez:

- 1 doboz 200ml-es habtejszín (meggle a legjobb ehhez)

- meggydzsem (normál befőttes üveg fele)

- A Díszítéshez:

-Rád bízom kedves Olvasó, de eredetileg meggybefőtt és étcsokireszelék illene a tejszínhab tetejére

- Én egy szilikon habformázóval rajzolgattam és egy csokival bevont égetett sós karamellát reszeltem a tetejére (amit Finnországból kaptam és Daim néven fut).

Elkészítése:

Először nekilátunk a piskótának. Szétválasztjuk külön tálba a tojások fehérjét és sárgáját. Én mindig a tojásfehérje kemény habbá verésével kezdem, amihez először egy kiskanál cukrot szoktam adni. Robotgépet használok. Akkor mondható jónak a hab állaga, ha a tálat fejre tudjuk fordítani és nem esik ki belőle a hab(de azért csak óvatosan !). Aztán nem kell elmosni a keverőket, mert mehet a tojássárgás tálba. Fordítva ezt nem lehet kivitelezni! A tojássárgák megkapják a 6 ek. cukrot és a kakaóport aztán habosra keverjük őket. Aztán jöhet bele a zsiradék, majd a lisztek és a lisztre tesszük rá mindig a sütőport. Keverés következik a kívánt állag eléréséig (kb. 1 perc nagyobb fokozaton). Aztán kezünkbe veszünk egy szilikon lapátot vagy fakanalat és kisebb adagokat adunk a krémhez a felvert habból. Elkeverjük óvatosan a lisztes krémben az összes habot és kivajazott, kilisztezett csatos tortaformába (közepes méret) öntjük a masszát. 8 fokozatos gázsütőben én a 3-as vagy 4-es fokozaton szoktam sütni úgy bő félóráig. Fogvájóval szoktam ellenőrizni, hogy a közepe is megsült-e igazán. Ha kész, kiveszem és hűlni hagyom egy pár percet. Úgy vágom ketté, hogy még meleg, mert összeesik egy kicsit, mire kihűl és nekem nehezebbnek tűnik úgy a szeletelés. Az igazi feketeerdő tortát 3 részre vágják, de sebaj én egyszerűsítettem, hogy a kezdőknek is legyen sikerélménye... Jöhet a tejszínhab kikeverése robotgéppel. Nagyon fontos, hogy ne legyen kemény a hab, mert első élményem tortakészítésnél ez volt pár éve, hogy kenhetetlenné varázsoltam a habot. Nem ajánlom. Többször ellenőrizzük le keverés közbe, hogy még kenhető legyen. Ha készen vagyunk, elővesszük a meggydzsemet, és az alsó piskótaréteget megkenjük vele 1 cm vastagon (lehet több is). Erre kenünk egy tejszínhab réteget ugyanakkora magassággal. Ráhelyezzük a piskóta tetejét óvatosan. Nem nyomkodjuk ki belőle a krémet. Ezután a maradék tejszínnel körbekenjük egy lapát segítségével a torta oldalát és tetejét. Majd végül úgy díszítjük, ahogy akarjuk. Én egy csokival bevont sós karamellát reszeltem rá és egy szilikon nyomóformával készítettem a köröket. Ami még nagyon lényeges, ha elkészült, akkor feltétlen állnia kell a tortának min. 1-2 órát, de a legjobb ha este készíted és másnap tálalod. Nem vagyok cukrász, de készítettem már sokszor tortát és tapasztalatból beszélek (és dolgoztam egy ideig cukrászdában, ahol a tortákat általában előző este szállították a hűtőkbe vagy előtte egy fél nappal, gondolom ezért is). Összeállítás után szinte élvezhetetlen az állaga, szétcsúszik és a krém nem ivódik  bele a piskótába, ami szerintem a lényeg. Szóval mindenképp hagyjuk állni. Íme a torta belül: 

Evési javaslat: 

Egy egész torta elfogyasztása egyedül? Szerintem irreális, de biztosan nem kizárt, inkább szomorú...tehát családi elfogyasztásra ajánlott, minél többen vagyunk, annál jobb - mondanám én, mert annyira szeretem a rokoni, nagycsaládi összejöveteleket, vagy a baráti partikat, de amióta gyerekeink vannak egyre kevesebbet van benne részünk illetve macerás. Nem tudsz eleget beszélgetni, nem lehet normálisan enni mellettük, de azért igyekszem mindenütt megállni a helyem és többször választottam az utóbbi időben a "maradunk itthon és sütök valamit" verziót. A gyerekeknek is tetszett a torta és a páromnak is, aki mellesleg még mindig nem édesszájú...de kijárt tőle a dicséret, így mindenképp  kikerül a blogra. Nem először készítettem, de nem is utoljára!

Jó Étvágyat Hozzá!