Ha valaki valami igazi ragacsos és ízletes disznóságra vágyik nem mehet el egy házi abált szalonna mellett csak úgy. Eszembe juttatja a gyerekkoromat, a disznóvágásokat, ami vidéken igen gyakori móka volt, hozzáteszem már akinek(!). Az egész napomat átszőtte a rohangálás, didergés, és a számomra visszataszító nyers szagok. Csak az nyújtott vigaszt, ha már ehettünk is valamit. Na nem konkrétan abált szalonnát, mert nálunk aznap húsleves meg töltött káposzta volt ilyenkor és hurka, kolbász. De emlékszem, hogy a pincében abált szalonnát is lehetett találni a fából készült polcokon a rákövetkező napokban. A sok zsíros étel után annyira nem kívánta már az ember, de ha kiéheztünk rá, nagyon tudtuk enni. Most is így került az asztalunkra, megkívántuk. Biztos vagyok benne, hogy akinek ez az étel kimarad az életéből, nem pótolhatja más hasonlóval...

Hozzávalók:

- 1 darab tokaszalonna (nagyság ízlés szerint)

- 6 gerezd fokhagyma

- só, feketebors (néhány szem) és kevés őrölt , pirospaprika, 2 db babérlevél

Elkészítés:

A szalonnát beletesszük egy nagyobb fazékba, felöntjük vízzel úgy, hogy bőven ellepje. Beletesszük a szemes borsokat, 3 db fokhagyma gerezdet és a babérleveleket és sót ízlés szerint (én egy kiskanállal). Ha nem túl vastag a szalonna (csak annyira, mint a képen) akkor pontosan 2 és fél óra főzés kell neki. Először nagy lángon felforralod, majd kisebb lángon (hogy azért bugyogjon) fedő alatt kell főzni. Egy séftől hallottam, hogy akkor a legjobb az állaga, ha a bőr részébe beletudod dugni az ujjad, mert annyira puha. Na de ezzel azért vitatkoznék, mert hogy nézed ezt meg forrón, mikor a lábasba van? Hogy ellenőrzöd le égési sérülés nélkül? Másrészt meg ha kivetted és megvárod hogy kihűl és utána végzed el a fent említett eljárást és nem jó még, visszateszed főzni újra? Ezt a marhaságot. Habár abban igazat adok, hogy valóban azt az állagot kell elérni, de késsel is megállapítható. Szinte vajpuha és rezgős a szalonna, ha készen van. Ezután kivesszük, lecsöpögtetjük, bevagdossuk kockásra mint a képen (de azért ne essen szét!). Megsózom, borsozom, a kipréselt fokhagymával "megkenem" és még jó forrón megszórom a pirospaprikával szintén ízlés szerint. Valaki úgy csinálja, hogy összekeveri ezeket a fűszereket egy kis abalével meg a fokhagymával és úgy kenegeti a szalonnát. Ha forró elég az én verzióm is, így is eléred a kívánt ízhatást. Elkészült a falusi remekmű. Tálalhatod lilahagyma  és erős zöldpaprika karikákkal és elengedhetetlen hozzá a meleg kenyér. Egy igazi férfi nem tud majd nemet mondani egy ilyen vacsorára ;)

Evési javaslat: 

Ez az a kaja, amit nem úszol meg késsel villával. Jobban teszed, ha nem menekülsz a zsírban csicsogástól. Még Schobert Norbi is azt mondta, hogy néha jöhet a zsír szénhidrát nélkül...de ezt egye meg az kenyér nélkül, akinek ...jólesik. Melegen ajánlom az evést elkezdeni, mert nem a legjobb, ha már kihűlt, vagy állt a hűtőbe. Én javaslom a vacsora idejére az agyi kalória számlálót kikapcsolni, különben lőttek a földi örömöknek. Essünk neki bátran! Figyelem! Ezt is ajánlott minimum párban fogyasztani, mert jobban esik, ha látod a másikat csámcsogni és ujjakat szopogatni, mintha egyedül kucorogva falatoznál. Úgy meg se enném. Ha látom a férjemet enni egyszerűen "harcba kell szállnom" vele a pusztításban, mert annyira jóízűen tud enni. Egyszer mesélte, hogy a kollégiumba nekiállt paprikás disznófejet enni és amint érkeztek lányok a szobájukba elfogta őket az undor a disznófej láttán, de addig figyelték a párom, hogy nem bírták ki, hogy meg ne kóstolják. Mi lett a sztori vége? Felfalták előle az összeset! Ennyit a finnyásságról. Levezetésképp egy pohár bor, amivel szétcsapod a zsírt és mint nő nyugtázod, hogy ez a páros üti egymást, biztos nem hízok tőle...csak hidd is el és legyél bugyutácska az evés öröméért, csak most, csak egy kis időre!

Jó Étvágyat Hozzá!