Ez egy olyan recept, amit általában akkor veszek elő, amikor a főzési tudományom szabadságot követel, de szeretnék valami finomat összedobni, amit mindenki szeret. Furcsa módon ezt a halas krémet olyan emberek is megették, akik egyébként nem igazán kedvelik a halat. Sőt a válogatós fiam és a másfél éves kislányom is eltünteti az utolsó falatkákat a tányérjáról. Pedig van benne nyers vöröshagyma is, amit a gyerekek szerintem többnyire elkerülnek, ha tehetik. Hogy mi lehet ennek a titka? Nem tudok rájönni, csak azt tudom, hogy soha nem marad belőle maradék. Merem ajánlani a kedves anyukáknak, hogy kóstoltassák meg gyermekeikkel is, mert a zöldségeket így könnyebb a gyerekekbe belediktálni! Nyáron azért finomabb, mert a kertből tudok beletenni snidlinget és petrezselymet is. Falun ezekből hiány van télen, hacsaknem a piacon kapok petrezselymet hozzá. (A képen látható verzióból kimaradt a 2 zöld hozzávaló...sajnos). Az alap receptet anyukámtól tanultam, külön köszönet érte!

Hozzávalók (4 főre):

- 2 db halkonzerv (armorial szardínia olíva olajban a legjobb hozzá, de rád bízom!)

- 3 db főtt tojás

- 1 fej vöröshagyma

- 2 db nagyobb paradicsom, vagy 8 db koktél p.

- 1 csokor petrezselyem

- tetszés szerint snidling

- 3/4 pohár tejföl

- 2 kanál mustár

- 3 kanál majonéz

- 1 kanál olívaolaj (ha nem armorial a konzerv!)

- 1 kk. almaecet

- 1 kisebb citrom leve

- só, bors ízlés szerint és egy kk. cukor vagy méz is mehet bele 

Elkészítés:

A tojásokat keményre főzzük majd pucolás után egy tálban villával apróra törjük. Ráöntjük a szardíniákat és villával ezeket is péppé nyomkodjuk. A paradicsomokat, hagymát apró kockákra felvágjuk és hozzátesszük. Lehet lilahagymát is tenni bele, de azt a kisfiam rögtön kiszúrja a színe miatt és akkor már nem is eszi meg. A petrezselymet, snidlinget felaprítjuk és belekavarjuk az egyvelegbe. Jöhet a citrom leve is! Jól összekavarjuk. Külön tálban kikeverem a tejfölt a majonézzel, mustárral, almaecettel, olívaolajjal. Aki akar, tehet bele akár bazsalikomot, oreganót és egyéb fűszereket is. Sózom, borsozom és a mézet is hozzávegyítem. Jól kikeverem, s az így kapott masszát ráöntöm a tojásos halakra. Kevergetek, kóstolgatok egy darabig aztán jöhet a kenyérpirítás és a tálalás.

Evési javaslat: 

Ez egy nagyszerű étel, mert a nap bármely szakaszában ehető és kívánatos. A családom előre örül, ha megtudják, hogy ilyet készítek. Általában együtt esszük az asztalnál és főleg a vacsorákat tudjuk csak együtt tölteni. A  halkrémes tálba ilyenkor annyi kanalat vagy villát teszünk, ahány felnőtt eszik, mert többször kialakult türelmetlenség a várakozás miatt. A legjobb meleg pirítósra kenni és rögtön fogyasztani. A ropogós pirítós  a savanykás krémmel csak úgy csúszik lefelé. Figyelem: egy szelet ebből még véletlen sem elég! Nem vagyunk nagy kenyérpusztítók, de ilyenkor nem árt, ha kilós kenyeret szerzünk be!

Egyik emlékezetes családi uzsonna fűződik ehhez az ételhez. Anyukáméknál, mikor először ettünk ilyet nyár volt. Pázmándon egy igazi régi parasztházban éltek akkoriban. Hátul a kertben a melléképületek előtt kiheveredtünk a fűre. Volt aki széles fa gurigákon ült, és akadt aki kisszéken vagy pokrócon ernyedve. Tűzött a nap, de már nem annyira, mint délben. Anyu aznap csirkét vágott, nem volt ideje másra. Mi meg Valamikor délután keveredtünk haza a nyári fürdőzésből éhesen. Az a nap, az a hely, azok a ruhák, amikben otthonosan éreztük magunkat mint egy vintage kép elevenedik meg előttem. (Pedig nem is volt olyan régen...).Körbeültünk egy nagy tál halkrémet és először csak kóstolgatva, később véget nem érően faltuk az egészet. Ilyenkor érezte, tudta mindenki, hogy csak jó a nagycsalád, a sok testvér és ez együtt töltött idő.

 Jó Étvágyat Hozzá!

Íme egy újabb kísérletem, ami azért is megér egy kóstolást mert amellett hogy frenetikusan finom, még sütni sem kell. Aki messziről elkerüli a konyhát, de mégis nagy ritkán kötényt ragadna csak egy kis gyors süti kedvéért és szereti nyomkodni a robotgépeket a konyhában (feltéve ha van), akkor melegen ajánlom nekik ezt a receptet. Hajrá csajok! Meg tudjátok csinálni!

Hozzávalók:

Tésztához:

- 1 csomag vaníliás keksz (rád bízom a márkát)

- 5 dkg teavaj

- 2 ek. cukor

Krémhez:

- 1 csomag tejszín ízű puding

- 4 dl tej

- 5 ek. cukor

- 5 dkg teavaj

Tetejére:

- 10-15 dkg feketeribizli (lehet fagyasztott és több is akár)

Elkészítés: 

A robotgéppel morzsává őrlöm a kekszet, de lehet a kézi módszer is, a nyújtófával való összetörés. Ezután elmorzsolom 5 dkg még hideg teavajjal és a 2 kanál cukorral. A meleg kezünk hatására fog összeállni egy kicsit a tészta, de ha valakit zavar, hogy nagyon morzsás marad, rakhat még hozzá vajat. Belenyomkodom a keveréket egy tortaformába. Közben megfőzöm a pudingot 4 dl tejjel (a puding csomagolásán leírt módon, csak nem 5 dl tejjel) és várok amíg kihűl illetve belerakom hideg vízbe a fazekat a pudinggal, hogy hamarabb elérjem a kívánt hőmérsékletet. A maradék 5 dkg vajat szobahőmérsékleten tárolom a sütikészítés előtt 1-2 órát és 5 evőkanál cukorral kikeverem kézi mixerrel habosra, és hozzáadom a langyos pudinghoz. Géppel ezt is keverem magas fokozaton egy kis ideig és kész is a krémem. Ráöntöm a kekszes alapra. Elsimítom és jöhetnek a ribizli szemek. Én a fagyasztóból vettem ki így télen és még jól is mutat, hogy egy kicsit levet eresztett a sütin. Persze hozzáteszem, hogy előtte hagytam kiengedni egy tálban a ribizlit és utána le is csepegtettem. A tetejére lehetne még zselatint rakni, de az már túl puccos lett volna nekem. Arról nem beszélve, hogy a zselatin készítése elriasztaná egy időre a receptemmel előcsalogatott, sütni nem tudó egyéneket. Mert elárulom, hogy még néha rajtam is kifog. Az elkészült finomságot érdemes hűtőben tárolni néhány órát, hogy a keksz és a krém egymáséi lehessenek csak egy kis időre, értem ezalatt az összeolvadást ;)

Evési javaslat:

Kitűnő választás egy csajos találkához. Ha tudod, hogy nemsokára beugrik a barátnőd egy lelkizés erejéig és kevés időd van valamit gyorsan összeütni akkor ez kiváló alkalom, hogy az én receptemet válaszd. A feketeribizli különleges aromája és fanyarsága kiváló triót alkot az édes tejszínes krémmel és a vaníliás keksz őrleménnyel. Amint kikerül a hűtőből a tortácska garantáltan elindul a fokozott nyálelválasztása mindenkinek. Leültök az asztalhoz csevegni egy délutáni tea és egy feketeribizlis keksztorta mellé és az idő gyorsan elfog repülni, akár órák kiesnek és azt sem tudjátok a végén, hogy ki ette meg az utolsó szeletet, mert nem lehetett otthagyni, annyira jóóóó. 

Jó Étvágyat Hozzá!

Ha valaki valami igazi ragacsos és ízletes disznóságra vágyik nem mehet el egy házi abált szalonna mellett csak úgy. Eszembe juttatja a gyerekkoromat, a disznóvágásokat, ami vidéken igen gyakori móka volt, hozzáteszem már akinek(!). Az egész napomat átszőtte a rohangálás, didergés, és a számomra visszataszító nyers szagok. Csak az nyújtott vigaszt, ha már ehettünk is valamit. Na nem konkrétan abált szalonnát, mert nálunk aznap húsleves meg töltött káposzta volt ilyenkor és hurka, kolbász. De emlékszem, hogy a pincében abált szalonnát is lehetett találni a fából készült polcokon a rákövetkező napokban. A sok zsíros étel után annyira nem kívánta már az ember, de ha kiéheztünk rá, nagyon tudtuk enni. Most is így került az asztalunkra, megkívántuk. Biztos vagyok benne, hogy akinek ez az étel kimarad az életéből, nem pótolhatja más hasonlóval...

Hozzávalók:

- 1 darab tokaszalonna (nagyság ízlés szerint)

- 6 gerezd fokhagyma

- só, feketebors (néhány szem) és kevés őrölt , pirospaprika, 2 db babérlevél

Elkészítés:

A szalonnát beletesszük egy nagyobb fazékba, felöntjük vízzel úgy, hogy bőven ellepje. Beletesszük a szemes borsokat, 3 db fokhagyma gerezdet és a babérleveleket és sót ízlés szerint (én egy kiskanállal). Ha nem túl vastag a szalonna (csak annyira, mint a képen) akkor pontosan 2 és fél óra főzés kell neki. Először nagy lángon felforralod, majd kisebb lángon (hogy azért bugyogjon) fedő alatt kell főzni. Egy séftől hallottam, hogy akkor a legjobb az állaga, ha a bőr részébe beletudod dugni az ujjad, mert annyira puha. Na de ezzel azért vitatkoznék, mert hogy nézed ezt meg forrón, mikor a lábasba van? Hogy ellenőrzöd le égési sérülés nélkül? Másrészt meg ha kivetted és megvárod hogy kihűl és utána végzed el a fent említett eljárást és nem jó még, visszateszed főzni újra? Ezt a marhaságot. Habár abban igazat adok, hogy valóban azt az állagot kell elérni, de késsel is megállapítható. Szinte vajpuha és rezgős a szalonna, ha készen van. Ezután kivesszük, lecsöpögtetjük, bevagdossuk kockásra mint a képen (de azért ne essen szét!). Megsózom, borsozom, a kipréselt fokhagymával "megkenem" és még jó forrón megszórom a pirospaprikával szintén ízlés szerint. Valaki úgy csinálja, hogy összekeveri ezeket a fűszereket egy kis abalével meg a fokhagymával és úgy kenegeti a szalonnát. Ha forró elég az én verzióm is, így is eléred a kívánt ízhatást. Elkészült a falusi remekmű. Tálalhatod lilahagyma  és erős zöldpaprika karikákkal és elengedhetetlen hozzá a meleg kenyér. Egy igazi férfi nem tud majd nemet mondani egy ilyen vacsorára ;)

Evési javaslat: 

Ez az a kaja, amit nem úszol meg késsel villával. Jobban teszed, ha nem menekülsz a zsírban csicsogástól. Még Schobert Norbi is azt mondta, hogy néha jöhet a zsír szénhidrát nélkül...de ezt egye meg az kenyér nélkül, akinek ...jólesik. Melegen ajánlom az evést elkezdeni, mert nem a legjobb, ha már kihűlt, vagy állt a hűtőbe. Én javaslom a vacsora idejére az agyi kalória számlálót kikapcsolni, különben lőttek a földi örömöknek. Essünk neki bátran! Figyelem! Ezt is ajánlott minimum párban fogyasztani, mert jobban esik, ha látod a másikat csámcsogni és ujjakat szopogatni, mintha egyedül kucorogva falatoznál. Úgy meg se enném. Ha látom a férjemet enni egyszerűen "harcba kell szállnom" vele a pusztításban, mert annyira jóízűen tud enni. Egyszer mesélte, hogy a kollégiumba nekiállt paprikás disznófejet enni és amint érkeztek lányok a szobájukba elfogta őket az undor a disznófej láttán, de addig figyelték a párom, hogy nem bírták ki, hogy meg ne kóstolják. Mi lett a sztori vége? Felfalták előle az összeset! Ennyit a finnyásságról. Levezetésképp egy pohár bor, amivel szétcsapod a zsírt és mint nő nyugtázod, hogy ez a páros üti egymást, biztos nem hízok tőle...csak hidd is el és legyél bugyutácska az evés öröméért, csak most, csak egy kis időre!

Jó Étvágyat Hozzá!

Ezt a levest már másodszorra készítem egy héten belül, annyira finom. De nem csak én bolondulok érte, hanem a kisfiam is, aki igencsak válogatós az ételek tekintetében. A recept ötlete onnan jött, hogy találtam a fagyasztómban szilvát, a fűszeres polcomon meg egy tubus kardamom fűszert, amit még a bátyámtól kaptam Finnországból. Még gyümölcslevesbe nem szórtam belőle sose, itt volt az ideje. Közben eszembe jutott a gyömbér borzongató csípőssége egy meleg levesben és arra jutottam, hogy teszek bele azt is. De ha szilváról van szó, nem hiányozhat belőle a fahéj, no meg a szegfűszeg sem. Így már nem volt kérdéses a leves neve sem. Még valami: ne gondolja senki, hogy ezek a fűszerek nem illenek egymáshoz így együtt! Ha belegondolunk mind a négy fűszer még önmagában is erőteljes ízt kölcsönös, de együtt használva hihetetlenül simulnak egymáshoz, mint az édestestvérek. Merem bátran ajánlani ezt a kombinációt!

Hozzávalók (2 személyre):

-20 dkg szilva (lehet fagyasztott is)

- 4-5 ek cukor (vagy helyettesítő ízlés szerint)

- kk fahéj

- fél kk kardamom

- fél kk gyömbér

- 4-5 szem szegfűszeg

- 1 dl főzőtejszín

- 2 pohár víz

Elkészítés:

A szilvákat félbevágva kisebb fazékba dobjuk és elkezdjük közepes lángon főzni. Miután levet eresztett, rádobunk 2-3 kanál cukrot és folyadék hozzáadása nélkül egyfolytában kevergetve karamellizáljuk a szilvát a cukorral. Amikor kicsit bebarnul a történet, akkor öntünk rá egy pohár vizet, hozzáadjuk a fahéjat és fedő alatt főzzük úgy 10 percig. Majd leturmixoljuk. Ezután jöhet rá a többi fűszer és a tejszín is. A tejszínt úgy adtam hozzá, hogy előtte összekevertem a szilvalét egy pohár hideg vízzel. nehogy a melegtől a fehérje kicsapódjon. Mindent összekeverünk és felforraljuk. Tálalásnál megszórhatjuk még kardamommal (a képen is ez látható). Lehet hidegen is fogyasztani, de melegen azért jobb, mert a gyömbér csíp egy kicsit és szerintem az a legjobb a gyömbéres ételekben.

Evési javaslat:

A meleg, kellemesen csípős ételeknél nincs jobb a nagy hidegben. Most, amikor már hetek óta mínusz fokok uralkodnak odakint, elengedhetetlen, hogy belülről is átmelegítsük magunkat. Ezt jó magyar szokáshoz híven legjobb pálinkával tenni (legalábbis mondják az ősök), de én igyekszem alternatívát tálalni, mert szerintem nem kellene erőltetni az alkoholt egy ünnepi találkozón sem, ha egy ilyen fantasztikus gyomor melengetőt vehet magához az ember. Le az alkohollal! Használjunk gyömbért!!!

Jó étvágyat Hozzá!

Ezt a receptet családi örökségnek nyilvánítanám, mert akármerre vitt utam, senki nem ismerte a pirított tejfölös sajtos nudli receptjét, pedig ennél istenibb nudlival még nem találkoztam. Keresgéltem a neten és sehol nem találtam, esetleg vajjal alápirított verzióban. Ha valaki tud ugyanilyenről, szóljon! A mamám mesélte, hogy ezt még ő kísérletezte ki - így fogalmazott, mert túl egyszerűnek tartotta a csak sajttal leszórt nudli változatát. A mamám tanította anyukámat, anya pedig minket, gyerekeket. Írhatom bátran, hogy  gyerekkorom nagy kedvence volt ez az étel és nemcsak az evése nyújtott földi örömöket, hanem az, hogy jó móka volt gyerekként a készítése. Meleg szívvel ajánlom  közös programnak a gyerekes anyukáknak, mert ezáltal alkalom nyílik tanulásra, beszélgetésre, mókázásra, feltéve, ha az anya nem sajnálja, hogy minden csupa liszt lesz(!!!).Néhány napja az 5 éves kisfiammal és a másfél éves kislányommal gyúrtunk le egy nagy adagot és nagyon élvezték, még ha egyikük azt sem tudta mi folyik körülötte, de nyakig lisztes volt és felfedezhetett új konyhai eszközöket is. Amikor anyukámmal sodortuk a nudlikat, muszáj volt mindig gombócot is gyúrni, mert mindig kikönyörögtük, hogy gombócleves legyen a sajtos nudli mellé. Azóta is jó visszaemlékezni a közös munkára és nevetésekre és az ízre, ami azóta se változott, mert vallom, hogy ezt az ételt nehéz elrontani! 

Hozzávalók:

- fél kg krumpli (újkrumpli nem jó hozzá)

- fél kg liszt

-1 tojás (mama szerint, de én nem rakok bele)

-2 kanál olaj+ 1 kanál a vízbe+ 1 dl a tejföl alá

- nagy doboz tejföl (330 g)

-só

-fehérbors, feketebors ízlés szerint 

-20-30 dkg reszelt trappista sajt

Elkészítés:

A krumplikat megfőzöm héjastól (szerintem finomabb lesz így), de lehet megpucolva is főzni. Ha héjastól főzzük, akkor még forrón, késsel, villával pucolom. Ha ez elkészül, azonnal töröm is meg krumplinyomóval, mert amint kihűl, nehezebb lenne megtörni. Aztán megvárom, míg "kézmelegre" hül, hogy bírjam gyúrni. Beleteszek 2 kanál olajat és a lisztet több adagban adom hozzá. A lisztet érzéssel kell hozzáadni, mert a krumpliknak se egyforma a vízháztartása. Ha úgy érzed, hogy sok bele a liszt vagy kevés akkor tegyél vagy vegyél el, a lényeg, hogy a végén gyúrható, nem ragacsos tésztát kapj. Az összeállított tésztából leveszünk egy kisebb ökölnyi darabot, amit elsodrunk hosszúkásra. Aztán jön a paskolás végig a "kígyón", hogy kissé kilapuljon. Aztán késsel vágdosom ki a nudli formákat, amiket egyesével jó sok lisztben meghengergetsz még főzés előtt. Közben odatettem a lábasba a több liter vizet. Ha forr, mehetnek bele a nudlik. Maximum 5 percig főzzük, kimerjük, hideg vízzel öblítjük, tálba tesszük. Ezután a tejfölt serpenyőbe tesszük, ráöntünk 1dl olajat és nagy lángon melegítjük, míg el nem kezd sercegni. Ekkor fedőt vagy ha van fröcskölés gátló szűrőt alkalmazunk és kissebb lángon sokszor kevergetve aranybarnára pirítjuk. Ha ezzel is elkészültünk, mehet bele a nudli, összepirítjuk kicsit, jöhet a bors, a só ízlés szerint és mehet rá a reszelt sajt a tálalásnál.

Evési javaslat:

Az olyan ételeket szeretem a legjobban, amelyek uzsidobozban szállíthatóak és hidegen is ehetőek. Ez is egy ilyen étel számomra. Mamám mesélte, hogy a menye, azaz a nagynéném se ismerte ezt az isteni sajtos finomságot és sokat jártak a férjével túrázni, hegyet mászni és tájfutásra is. Egy tájfutást megelőzően a mamámnál ebédeltek, aki éppen sajtos nudlit csinált. A nagynénémnek annyira tetszett, mert még előtte ilyet nem evett, hogy kérte mamámat, hogy csomagoljon nekik az útra. Mama mondta, hogy vigyenek villát is, de nagynéném csak legyintett, hogy nem kell. A futás után elmesélték, hogy megkínálták a barátjaikat is a nudlival és annyira tetszett nekik, hogy a végén mindenki csak tömte marokkal (ahogy mamám fogalmazott), mert villa nem volt hozzá. De ez a lényeg, kit érdekel a villa , ha éhes az ember, lehet így volt a legfinomabb...sőt, biztos vagyok benne ;) Azóta ő is sokszor készítette el, mert ha egyszer valaki belekóstol, utána  vágyni fog újra és újra erre az ízre. Én főleg családi ebédekhez ajánlom, mert szinte versengés alakul ki, hogy ki eszik belőle többet, kié marad a maradék a fazékba. A fiam külön kéri, hogy a maradék az övé lehessen este.

Jó étvágyat hozzá!

 A receptem és a fent leírt történet kibővített novella változata megtalálható az Irodalmi Rádió 2023-ban kiadott Kedvenc ételem története című antológiájában.